Megfelel az előírásnak! Ettől egészséges? - Öntsünk tiszta vizet a pohárba! - Vízkutató Vízkémia Kft. Akkreditált Vizsgálólaboratórium

érdeklődés
Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

Megfelel az előírásnak! Ettől egészséges?

Vízkutató Vízkémia Kft. Akkreditált Vizsgálólaboratórium
Közzétette itt egészség ·
Tags: egészségcsapvízvíztisztítóólomivóvíz
 
Magyarországon a szolgáltatók által biztosított ivóvíz a vonatkozó rendeleteknek megfelel, nem tartalmazhat határértékeket meghaladó mértékben egészségre káros vegyületeket.
 
 
A csapvíz egészséges?
 
Az, hogy a víz nem tartalmaz egészségre káros vegyületeket a vízfeladás helyén, még nem garancia arra, hogy ugyanez elmondható a fogyasztónál lévő csapvízre is.
 
 
Leggyakoribb szennyeződések:
 
1) Ólom
 
Ismert, de széles körben nem nyilvánosságra hozott tény,  hogy az  1970 előtt épült házakban -az akkoriban használt ólomvezetékek miatt-  a csapvízben az egészségügyi határértéket többszörösen meghaladó ólomkoncentráció mérhető.
 
Az ólomszennyezés azért alattomos, mert a víz ízén, illatán nem változtat, így a fogyasztó nem gyanakszik vízminőségi problémára.
 
Az utóbbi időszakban többször mértünk meglepően magas ólomtartalmat új építésű házakból származó vízmintából is.
 
 
Teljes bizonyossággal csak műszeres laboratóriumi méréssel (pl. AAS) lehet megállapítani a vízben lévő ólom mennyiségét, és kijelenteni, hogy a csapvízben nincsen egészséget veszélyeztető mértékben.
 
 
2) Klór, klórszármazékok
 
A vízszolgáltató a feladás helyén különböző fertőtlenítési eljárásokkal gondoskodik arról, hogy a víz mikrobiológiailag a fogyasztó helyen is kifogástalan legyen.
 
A klórtartalmú fertőtlenítők alkalmazásának szükségszerű mellékhatása, hogy olyan vegyületek is képződhetnek a vízben, amelyek rontják a nyersvíz érzékszervi tulajdonságait, szélsőséges esetben akár egészségre károsak is (trihalo-metánok pl. kloroform). Ez különösen jellemző azokban a csapvizekben, ahol arzén eltávolításra van szükség. A klór feleslegben való adagolása az arzénmentesítő technológia fontos lépése, így különösen a magas szerves anyag tartalmú (alföldi) vizeknél törvényszerű a trihalo-metánok képződése.
 
A szabad aktív klór is kellemetlen szag és íz érzettel jár.
 
 
3) Vízvezetékből "összeszedhető" szennyezők
 
A vízvezetékek állapota nagyon különböző lehet. Rozsda, lebegő anyagok, baktériumok, ciszták, egyéb szennyeződések előfordulhatnak a vezetékben.
 
 
Van megoldás?
 
A fent említett vízminőségi problémára léteznek biztonságos megoldások.
 
 
Az ólom eltávolítása a legfontosabb víztisztítási feladat, hiszen ez súlyosan egészségkárosító nehézfém. A csapvíz összetételétől függően jöhetnek szóba a különféle megoldások (ioncsere, KDF, RO és egyéb módszerek).
 
Az, hogy mit érdemes alkalmazni, az adott csapvíz összetételétől, egyéb szennyezőitől és a felhasználói szokásoktól is függ.
 
Ez körültekintő egyeztetést igénylő szakmai feladat.
 
 
A klór és a klórozás melléktermékei (íz és szagrontó valamint rákkeltő anyagok) aktív szenes szűréssel eltávolíthatók a vízből.
 
Aktív szén és aktív szén között óriási különbségek vannak (ami az árban is megmutatkozik).
 
Az aktív szén szerves anyag; a nedves közeg és a hőmérséklet tökéletes táptalajjá teszi a mikrobák számára.
 
Rendkívül fontos, hogy az aktív szén felülete védve legyen ezek elszaporodásától. Erre alkalmazzák pl. az ezüsttel impregnálást. Az lényeges, hogy az ezüst vagy más impregnáló vegyület ne oldódjon le határértéket meghaladó mértékben a felületről, mert toxikus (ezért alkalmas a mikroba szaporodás elleni védelemre).
 
Biztonságosabb megoldás, ha az aktív szén mechanikailag is védve van a mikrobáktól.
 
Erre alkalmasak a 0,5 mikronos szűrők, amik visszatartják a mechanikai szennyeződéseket és a ciszták, baktériumok nagy részét. Ez értelemszerűen nyomás alatti szűrési megoldást feltételez.
 
 
·        A lebegő anyagok (ciszták, rozsda, homok stb.) mechanikai szűrővel visszatarthatók. Olyan szűrőt célszerű választani, aminek a külső felületéről a megszűrt lebegő anyagokat el lehet távolítani, különben a szűrőkapacitás jelentősen romolhat pl. egy csőtörést követően.
 
 
A nyomás alatti szűrés (nem kancsós megoldás) más előnnyel is jár: a közvetlenül a vezetékről érkező víz szabad klór tartalma megakadályozza a baktériumok szaporodását, míg a levegővel érintkező vízből egyrészt a szabad klór eltávozik, másrészt a levegőben lévő mikrobák is bejutnak a szerves szűrőanyagra. Ezért van nagyon szigorú időtartam korlát az ilyen szűrőbetétekre, függetlenül az aktív szűrőfelület kapacitásától.
 
Gyakorlati tapasztalatunk az, hogy a fogyasztók többsége nem tartja be ezt a szigorú korlátozást, pedig attól a pillanattól kezdve, ahogy az aktív szénre víz kerül, a mikrobák szaporodása beindulhat (még ha ezüsttel impregnált, akkor is). Lehet, hogy nem kórokozókról van szó, így nem betegszik meg azonnal a fogyasztó, de a hasznos baktériumok szaporodásától elveszi az életteret a szervezetünkben.
 
Vannak olyan feltételezések, miszerint a gyomor és bélrendszeri megbetegedések, ételallergiák hátterében a nem kórokozó, de haszontalan baktérium elszaporodása áll (kontra hasznos baktériumok).
 
 
·        Az aktív szén kapacitása a felületétől függ. A modernebb szűrőkben préselt, nagy aktív felületű jó minőségű, impregnált aktív szenet használnak. Értelem szerűen nem azonos a gyógyszertárban vásárolt, porított aktív szénnel.
 
·        (Találkoztunk már olyan szűrőbetéttel, amelyből "ömlött" az aktív szén. Átmosást követően csak a hordozófelület maradt a szűrőben, aktív szén nem.)
 
 
folytatás következik...




Nincs hozzászólás

Vízkutató Vízkémia Kft.


Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz